Vissza

 

E-mail

 

Névjegy

 

Gödöllői-dombság csúcsai


2008-02-24

A Juharos csúcsa volt az első a mozgalomban, rövidke kitérő volt a Gödöllői kéktúra útvonalától.


2010-01-17

A Pest Megyei Piros Gyömrő-Gödöllő közötti szakaszán esett útba Bajtemetés és Kálvária-hegy.


2010-04-04

Húsvét szombatján a Pest Megyei Piros útvonalán bicikliztem de már a Gödöllői-dombságtól északra, ezért nem esett útba egyetlen érintőpont sem. Viszont a vasárnapi biciklizést pont úgy terveztem, hogy három csúcs beleessen: a Bolnoka, a Szár-hegy és a Gyertyános.

8:48-as vonattal indultam Rákos állomásról Pécelre. Itt feltekertem a kastélyhoz GCRAKA láda miatt, sajnos nem jutottam be mert május 1-ig a kastély téli álmot alszik :-( Innen rövid aszfalt, annál hosszabb földutas tekeréssel áthajtottam a GCHOHO ládához, ott pedig GCFAKE felkeresése mellett döntöttem. Mindkettő tervben volt már a PMP Gyömrő-Gödöllő szakaszán, de időhiány miatt kimaradt, most pótoltam.
Háromnegyed 11 volt, úgyhogy egy fél Bounty bepakolása után indultam is tovább ki az országútra, majd egy domb megmászása után Nagytarcsa és a vele összeépült Kistarcsa GCHABA láda miatt. Először a láda második pontján kerestem meg a kis filmesdobozt egy villanyoszlop alján, hamar meglett, ennek örömére le is ültem falatozni. Nem cicóztam, együltő helyemben megettem mindhárom szendómat. Csak az volt a baj, hogy a vizem volt fogytán.. De hamarabb megoldódott mint gondoltam, a láda első pontján a helyi buszszolgálat sofőre takarította épp a járgányt, sikerült kifigyelni honnan hozza a vizet, onnantól a falikutat már ketten rohamoztuk :-)
a Bolnoka csúcsána Szár-hegyenA szomszédos Kerepes három játékot is tartogatott, GCKALV, egy GG-s játék, valamint GCpeep. És végre jöhetett amiért jöttem, az első csúcs a Bolnoka volt. Mellesleg itt is volt egy láda, legalábbis egyik pontja: GCBOLN. Innen ereszkedés egy lópaták miatt veselerázó úton a 3-asig, ott a féligmeddig beláthatatlan kanyarban átkelés kroszmotorosokkal egyetemben (mondjuk ők hamarabb átértek) majd felfelé a Szár-hegyre jórészt tolás. Fent fotó, majd az itteni GG-s játék megkeresése miközben újabb krosszosok viharzottak el, két hullámban is :-S Lefelé haladtomban pedig eltanyáztam. Nem is tudom megmondani mikor fordult elő velem ilyen utoljára.. De jól sikerült, kicsit sáros lett a hátizsákom meg a fölsőm, de pl. GPS-nek semmi baja nem lett. (na jó, az antennája annak is sáros lett..)
Gyertyánosra a TuHu-n szereplő földúton óhajtottam feljutni, először akkor néztem nagyot mikor az egyik földút végén keresztben kerítést véltem felfedezni, de szerencsére volt rajta egy autónyi lyuk. Az innen vezető földút viszont nem létezett a valóságban, az elején a facsoport mellett legalább egy kis ösvényféle volt, aztán csak a szántóföld. Úgyhogy kikötöttem a drótszamarat egy fához és gyalog vágtam neki a rémisztő magasságú csúcsnak, félúton mik jöttek? Igen, krosszmotorok. kilátás a Gyertyánosról De ami a kilátónál fogadott még ennél is rosszabb volt: egy háromgyerekes család, olyan anyukával akitől 2 perc után kivert a víz. Fejhangon visítozott mindenért, bármit csináltak a gyerekei. Azok meg csináltak, folyamatosan :-) Szerencsére hamar elkotródtak. A kilátóba hivatalosan balesetveszély miatt nem lehet felmenni, de a lábától is szép a kilátás a Duna-kanyarra. Ja, itt is volt természetesen egy láda: GCGYER.
Levezetésként a Hungaroring bejáratánál GCring és GC1W6YR, logolás közben iszonyatos zúzás hangja. Valami formaautók gyakoroltak, néha-néha egy pillanatra láttam őket az egyik kanyarban. De a hangok! Ááááááá! :-)
Még csak 4 óra volt de elég fáradtnak éreztem magam, úgyhogy rövidítettem a programon és Csömör felé vettem az irányt. Szerencsére már semmiféle domb nem volt útközben, a kálváriás ládánál (GCcska) azért kellett egy kicsit mászni, viszont GCSZED teljesen sík úton levadászható volt.
HÉV-vel is szerencsém volt, egyrészt 10 perc múlva indult, másrészt ingyen utaztam. Pedig jött a kaller, ott figyelt a biciklim, még bele is akadt a kormányába kicsit, de megelégedett a BKV bérletemmel, pedig már nyitottam a szám hogy mit kérek, de ha nem, hát nem :-)
Viszont az Őrsről hazajutni már elég nyögvenyelős volt, ráadásul a kínais se volt nyitva :-S Süthettem otthon este 7-kor mirelit pulykahusit. Mondjuk jólesett, meg ócsó is vót :-) csak kicsit soká lett kész ahhoz képest amilyen éhes voltam.

Jó kis túra volt, de sajnos mindenfelé irtó sok volt a szemét :-(
Táv 58.5 km, szint 800m


2010-06-06

A Margitára illetve a Bódis-hegyre a Pest Megyei Piros Gödöllő-Vácegres etapját teljesítve jutottam fel.


2011-01-23

Samuval tettünk ezen a szép napsütéses vasárnapon egy kis túrát. Ez afféle pótprogram volt, először ugyanis szombatra klimatikus viszonyokvolt betervezve egy topiktúra Jósvafő környékén, de azt csütörtökön Visztula kartács lemondta, egyedül meg nem volt kedvem olyan sokat autózni (a többiek már péntek du. lementek) Ezért szombaton inkább Samuval elmentünk a cirkuszba, a kimenőmet meg elcseréltem Mónival vasárnapra, egy Márianosztra-Nagymaros túrát terveztem be a Hollókő-Vöröskő túramozgalom útvonalán. Össze is készülődtem be is pakoltam, de vasárnap reggel Móni nekiállt nyavalyogni, hogy nem szereti mikor egyedül hagyom Samuval, neki délelőtt főznie kell, Samu itt fog görnyedni egész nap a gép előtt, stb stb, úgyhogy inkább lemondtam Márianosztráról (egy újabb mozgalomba belekezdeni amúgy is kerülendő) és kitaláltam hogy akkor menjünk el kettesben Samuval.
A páciens nem igazán díjazta az ötletet, de mikor mondtam neki, hogy már csak 4 fáról kell leolvasni 1-1 számot és utána kapunk egy kitűzőt, egyből felcsillant a szeme :-)

11 óra körül raktuk le az autót Gödöllőn az AH torony tövébe, átvettem a bakancsom, jól beöltöztünk aztán kézenfogva elindultunk ÉNY-nak a Hegyesi Mari utcán. Gazdag környék, volt látnivaló, az óriási eladó sarokteleknél még el is gondolkoztam egy kicsit, de végül nem írtam fel a számot, irtó messze lenne ez nekünk. Pedig nagyon jó fekvésű telek, a kilátás is állat, hogy aztán az ára mennyi lehet.. lehet jobb is hogy nem tudom.
Ráfordultunk a Hegyalja utcára, Samu ivott egy kis forró teát termoszból, utca végén már megjelent egy-két deszkából eszkábált viskó is, egyikből egy szürke kandúr jött elénk. Kicsit simiztük, ő dorombolt, aztán mentünk tovább immár hármasban. A Boncsok-hegy alatt toronyirántra kapcsoltunk, betértünk a tölgyesbe, gondoltam majd a cicus itt lemarad, de nem, szorgalmasan követett. túracicával a Boncsok-hegyenElhaladtunk egy rókavár mellett, aztán a csúcskőnél letelepedtünk. Néhány fénykép, igazolószám felírása, végül bedobtunk egy szendvicset is. Természetesen a túracica is kapott belőle -Samu nevezte el így- elég éhesnek tűnt, nem válogatott, megevett mindent.
Újból felcihelődtünk, de már nem akartam megunkkal csábítani a macsekot, pedig ránézésre jött volna velünk szívesen egy-két falat reményében. Próbáltam szép szóval lebeszélni, nem használt, sicceztem neki, semmi. Végül gyúrtam egy kis hógolyót és gyengéden fültövön dobtam, na ez hatott :-) Szegénykém, dehát tényleg jobb volt neki így. Mi meg megcéloztuk a túloldalon a távvezetékeket, a szélén futó szekérúton leereszkedtünk egy darabon, aztán jobbra vissza az erdőbe. Volt egy jó meredek ösvény balra lefelé, azon leóvatoskodtunk az előzővel párhuzamosan szintező útig. Azon ismét balra a távvezetékekig és földúton le a völgy aljáig ahol kereszteztük a Pest megyei piros jelzést, majd fel a szemközti dombra a sárga jelzésig. Ha magam vagyok, gondolom végig a távvezeték alatt jöttem volna, nem volt embertelen a dzsindzsa de azért volt, Samu meg nagyon nem szereti az ilyet, ezért cikkcakkoztunk annyit. A sárga jel alatti utolsó 50 méter borzasztó volt, túl későn értünk ide (negyed 1 volt), a Nap sütött, az agyagos izé meg felolvadt, csúszott ragadt. Rövid rész volt, de küzdelmes.
A mászás örömére megint pihentünk egy kicsit, Samu betolt egy kókuszos csokit meg ivott egy kis teát, aztán sétáltunk tovább. Érdekes, de most hogy már szintben haladtunk és nem felfelé, most kezdte unni, egyre sűrűbben kérdezte, hogy mikor érünk már oda? Szerencsére jól szakaszolt kis karika ez, alig több mint 1 km-re volt Magyalos-nyereg kódja ami ugye ismét kaland, ő olvasta le nekem a számokat én meg írtam. Innen ismét leereszkedtünk a pirosig előbb pucolt nyiladékfélén ami egy K felé tartó földútba csatlakozott (szemben szépen látszott az AH kőtornya), majd onnan tökön-babon tovább dél felé a következő K-Ny-i földútra. Ez utóbbi menet a GPS szerint ösvényen kellett volna hogy történjen, de én ugyan semmiféle ösvényt nem leltem. Szerencsére Samu dzsumbuj-küszöbét épp csak elértük, de nem haladtuk meg, így hát nem volt túl nagy a vinnyogás. Egy kerítés sarkánál újból déli irányba fordultunk hogy lejussunk a pirosra ahol 4 quad ért utol minket. Villanypásztorok között, majd óriási befagyott pocsolyákat kerülgetve haladtunk, ezeknél persze mindig meg kellett állni, rálépni hogy elbír-e a jég, megdobálni kővel hogy betörik-e, de ennyi játék-faktor még belefért.
A Babati-templomrom előtt (sajnos csak itthon vettem észre hogy elhaladtunk mellette, így kimaradt), ahol a P tesz egy jobb-bal kurflit, átkeltünk a kis ártér mellett a befagyott patakon és egyenest tovább haladva elhagytuk a pirost. Egy elég durva mászás következett, rendesen szuszogtam a végén, Samu meg se nyikkant. Mondjuk előtte mikor kérdezgettem hogy felkészült-e a felfelére, mindig biztosított róla hogy igen, úgy látszik tényleg.
Negyed háromra értünk az Öreg-hegy első pontjához, a kódot felírva örömmel mutogattam Samunak az igazolólapot hogy már csak egy szám hiányzik, az meg ott lesz az autó mellett valahol. Nagyon tetszett ez a kis hupni így havasan, sűrű erdőben, egyik oldalán egy mély árok indult mintha valami hajdani vár sánca lett volna.. Elpusztítottunk 1-1 szendót, én ráadásnak még egy kis sport szeletet Samu meg egy barackos műzlit, aztán a kezdődő hidegben indultunk tovább. Itt már fájlalta a lábát, úgyhogy lassabb menetre kapcsoltunk, illetve próbáltam a kevésbé göröngyös utakat megtalálni. Szerencsére nem kellett már sokat bukdácsolni, pár száz méter után az MTI fehér épületénél kiértünk egy autók által sűrűn járt, emiatt kellemesen sima talajú homokos útra, azon pedig a Perczel Mór utcára ami még az előzőnél is jobb minőségű volt, nem is panaszkodott többet a lábára! És hát újra voltak látnivalók, neki az udvaron ugató kutyák, nekem a házak. Azért a vitrinben lakó pálmafákat, meg az üvegfalú garázst már kicsit sokallottam, de legalább volt mit nézni. Felbattyogtunk az AH torony előtt levő csúcskőhöz az Öreg-hegy 2. kódjáért (n4), ezzel teljesítettük a mozgalmat!
Kocsiba pattanva átautóztunk még a GCDOMV ládához, majd a lemenő Nap által lilára festett felhők alatt tartottunk hazafelé. Ezt már Samu csak ködösen láthatta, mert nem sokkal Gödöllő után bealudt :-)
Táv 11 km, szint 300m